Furcsa
dolgok történnek mostanság az angoltanfolyamon. Mind-map-et (Elme-térképet)
rajzolunk, zenét hallgatva írunk le olyan kifejezéseket, amik az eszünkbe
jutnak a dallamokról, kimegyünk mind a táblához, és ott gyűjtjük össze egy téma
szavait, filmet vagy netes hírt próbálunk megérteni (hihetetlen, de sikerrel!)...
Eléggé meglepődtünk, hogy nemcsak a könyvből olvasunk és fordítunk, nemcsak
nyelvtani feladatokat oldunk meg a munkafüzetből, hanem ilyen érdekességeket is
csinálunk. Megkérdeztük a tanárunkat, hogy mi folyik itt, mire ő azt
válaszolta: jobb agyféltekés angol!
Ez
egy igencsak különleges módszer, aminek lényege a jobb agyfélteke működésének
serkentése, illetve a két agyfélteke összehangolása. A mindennapokban ugyanis a
művészeket és más egyéb kreatív foglalkozásúakat kivéve a legtöbben sokkal
többet használják a bal agyféltekéjüket. Tehát igen nagy szükség van a jobb
oldal erősítésére, és a harmónia megteremtésére.
A
bal agyféltekéé a gondolkodás, a logika és az elemzés, a részekre boncolás, ezzel
szemben a jobb agyféltekénél az átfogó képeké a főszerep. A bal a racionális és
analitikus, a jobb a kreatívabb és holisztikus, az egészre figyel. Akinek a bal
agyféltekéje a profibb, az verbális, akinek viszont a jobb, az vizuális típus. Végül
is a nyelvhez nagy szükség van a bal agyféltekére, hiszen ez a felelős a
beszédért, az írásért, az olvasásért, de az összefüggések meglátásáért már a
jobb agyfélteke.
A
jobb agyféltekés módszer segítségével sokkal jobban kibontakoztatható a
kreativitás, amire, bármily furcsán is hangzik, a nyelvtanulás során is szükség
van. Pl. passzív szókincsből aktívat varázsolni, rögtönözni, nyelvtani
szabályokat alkalmazni a gyakorlatban, stb.
Itt
is megvan az alkotó-folyamatnak az a része, amikor felhalmozódik az információ,
mintegy telítődik az ember a sok szóval meg szabállyal, aztán egyszer csak
bekövetkezik a megvilágosodás. Ha valamit például nagyon nem értünk, mondjuk a
feltételes módot vagy a szenvedő szerkezetet, egyszerűen csak utasítsuk az
agyunkat arra, hogy megtalálja a megoldást. Olyan ez, mintha bedobnánk egy
képzeletbeli levelet egy képzeletbeli postaládába. Míg mi egész más dolgokkal
foglalkozunk, és nem gyötrődünk azon, hogy megértsük a szabályt, addig a
tudatalattinkban persze megy a feldolgozási folyamat. Végül derült égből villámcsapásként
kapjuk meg a megoldást.
A
jobb agyféltekés elnevezés manapság leginkább a rajzolással kapcsolatban
ismert, pedig igenis helye van a nyelvtanulásban is. A rajz és a beszéd ugyanis
nagyon jól párhuzamba állítható, hiszen a rajz is egyfajta (vizuális) nyelv. Épp
ezért a jobb agyféltekés angol a szókincs felépítésére, és ezek folyamatos
használatára fókuszál, közben a nyelvtan ennek a mellékes hozadékaként szinte
önkéntelenül is beépül a tudatba.
A
nyelvvizsgán vannak kifejezetten jobb-agyféltekés módszerrel megoldható
feladatok, ilyen például a képleírás, ahol nagy szerepe van a fantáziának, vagy
a szituációs feladat, ahol az intuícióé a főszerep.
A
jobb agyféltekés nyelvtanulásnak számtalan módszere létezik. Például böngészés
az interneten, filmek, reklámok nézése, és ebből kiszemezgetni azt, amit
értünk; zenehallgatás és dalszövegek megértése; anyanyelvi szövegek, például
újságcikkek, blogbejegyzések feldolgozása; képi elemek, ábrák alkalmazása.
Sokszor
elég a sikerhez a normál esetben folyamatosan zakatoló bal agyfélteke kikapcsolása,
és az így elért ellazult állapot elérése közben máris sokkal könnyebb a tanulás.
Legközelebb
talán a tanárunkkal együtt meditálni is fogunk?